Amikor Donald Trumpnak a 90-es évek elején 9 millió $ tartozása volt gondolta-e volna valaki is, hogy még sikerül talpra állnia? Amikor Lance Amstrong túlélte és kigyógyult a hererákból, ki hitte volna, hogy még versenyezni fog? Bárki is fogadott volna arra, hogy Christopher Reeve (“Szuperman”) nemzetközi összefogást lesz képes megvalósítani a gerincvelő sérüléssel rendelkezők megsegítésére, ha egyszer a fejébe veszi, hogy ezt megcsinálja?

Van egy mondás, ami a sikeres emberek között jól ismert: “Nem érdemes egy bajnokkal fogadást kötni, mert biztosan elveszíted.” Én is csak egyet tudok velük érteni. Az amatőrök igen hamar elvesztik a lelkesedésüket, amikor nehézségekbe ütköznek, vagy vereséget szenvednek, és ezt követően gyorsan visszavonulnak a kényelmes komfort zónájukba. “Nyalogatják a sebeiket”…

A profi sportolók jól tudják, hogy az átütő siker mindig többszöri visszatérések sorozatán alapszik. Hisznek abban, hogy a visszaesések, bukások, valójában az újrakezdéseknek az előkészületei.

Az átlagemberek jócskán alulbecsülik a bajnokok érzelmi edzettségi állapotát. A nagyok képesek visszajönni akár a semmiből is, amikor már mindenki lemondott róluk. Ezt egyáltalán nem sértésnek szántam. Fejben ők is meg tudják érteni, mit jelen feladni valamit. De érzelmileg az agyuk – a jövőképre összpontosítással és a bármi áron történő kitartással jellemezhető, mesteri szinten megvalósított, több éves programozásnak köszönhetően – egészen másként van “tekercselve”.

Ez a magyarázatta annak, hogy ők miért is annyira híresek a szikla szilárd jellemükről. Az egyetlen dolog, ami megállíthatja ezt a célja felé robogó gyorsvonatot, az a másoknak ártás, vagy azok megsemmisítése. Az élsportolók annyira öncélúan szoktak törekedni a sikerre, hogy közben hajlamosak átgázolni az útjukba kerülőkön.

A bajnokok viszont, a lelkiismeretükre alapozott tudatos döntéseiknek köszönhetően, és a jövőképük megvalósítása érdekében, csak akkor hajlandók küzdeni, ha valamennyi érintett féllel szemben tisztességes módon vehetik fel a versenyt.

Ilyen helyzetben a bajnokok akár többször is elbukhatnak, nem számít nekik, minden alkalommal képesek talpra állni, és visszatérni, hogy folytassák a küzdelmet. Fizikai értelemben ezt kitartásnak nevezzük. Érzelmi alapon és egyszerűen viszont, ezt már művészetnek hívják.

A cikk írásánál Steve Siebold egyik cikkében olvasott gondolatok is felhasználásra kerültek.

“A sikeres emberek nem felADJÁK, hanem felKELNEK.”
Michael Oliver

FIGYELEM:

Ezt a cikket bárki felhasználhatja a honlapján vagy a blogján – egy feltétel mellett – abban
az esetben, ha szerzőként feltünteti a nevemet! Kajárik Béla