Önfejlesztő bölcsesség: A valódi jele a szándéknak, hogy meg akarunk tanulni valamit, az nem maga a tanulás…
“A valódi jele a szándéknak, hogy meg akarunk tanulni valamit, az nem maga a tanulás, hanem az időnek (és a pénznek) az előteremtése, amely a tanuláshoz szükséges.”
Valóban sokan időhiánnyal és pénzhiánnyal küzdünk. Ma is az időhiányt panaszolta egy hölgy a skype-on amikor órákig levelezett velem míg én a dolgomat végeztem a számítógépen a vele való levelezés közben. És valójában folyamatosan igyekezett eladni. Elég finoman árnyaltan, de azért a hagyományos módon. Felhívtam a figyelmét a továbbképzésre, önképzésre. A válasza az idő hiány volt. A másik a pénz. Azt tudjuk, hogy az önmagunkba fektetett pénz mindig megtérül és azt is tudjuk, hogy a pénzt áramoltatni kell. Viszont elő kell teremteni és arra is kell azért vigyázni, hogy ne erőn felül áramoltassa az ember. Maradjon a lehetőségein belül. A lehetőségein belül viszont a jövőjébe fektessen a legtöbb pénzt és időt.
Szinte bármi elfoglaltságot át lehet csoportosítani, és máris ott az idő a tanulásra. Nekem megengedtetett az is, hogy munkaidőben, amikor felszabadul itt ott egy egy félórám, foglalkozhassak az önképzésemmel. Ezt persze nem mindenki tudja megoldani, ám a bevásásrlást is lehet rövidíteni, és egyéb dolgainkat is lehet szorgosabban elvégezni, és ott az idő. No meg a sorozatokat is ki lehet iktatni.
Milyen igaz, de az a jó, hogy ha már megvan az idő és pénz, akkor 21 nap alatt a szokásoddá válik, és attól kezdve már hiányérzeted lesz, ha nem tanulhatsz.
Nagyobb lelkesedéssel és komolysággal vetjük magunkat a tanulásba, ha le kellett előtte győzni valamilyen akadályt. Ez az elköteleződés mértékét is jelzi.
A hozzaszolasomat ekezet nelkul tudom megirni ezert elnezest kerek mindenkitol. Ha megakarunk tanulni valamit, csak magunknak van elszamolasi kotelezettseg -e felol. Szerintem az is nagyon fontos, hogy szeressunk tanulni. En ezt a kovetkezokeppen oldom meg. Mindenhova magammal cipelem a konyveimet, MP3 hanganyagot, amit lyukas idoben, peldaul utazaskor is alkalmazhatom. Ami nehezen tanulhato, ugy oldom meg ezeket, furdoszobaba konyhaba kiragasztom, hogy beivodjon a tudatomba. “Ha valaki megakarja szerezni a tudast nem az ido fugvenye, hanem az ido kihasznaltsaga es ennek a hitvallasa”. Nem masoknak hanem magunknak tanulunk es ezert nekunk kell megtalalni az idot erre, inkabb tobbet, mint keveset.
Sokkal könnyebb kifogásokat gyártani, mint órákig tanulni, fejlődni, nap – mint nap, úgy hogy sokszor hónapok telnek el mire az első látható jeleket észre veszed. Persze mind ez attól is függ mit tanulsz. Mibe fekteted az időd energiád és a pénzed.
Engem nemigen kell buzdítani az újabban megismert hasznos könyvek, cikkek, és tanulmányok olvasására.
Örömet okoz. Nem hagy fölösleges dolgokon rágódni. Nem esik szét a napom. Érdekel amit olvasok, és még többet meg akarok tudni a különböző témákról. De tény, hogy el lehet fáradni, és aki máshoz szokott, az elején kis nehézséget okozhat az önképzés megszokása.
És az emberekkel való személyes beszélgetésekből is (remélem;)) sokat tanulok.
Érdekes megvilágítás, eddig még nem gondoltam így rá.
Tényleg igaz, az idő és pénz előteremetése nehezebb mint a tanulás
Valóban sokan időhiánnyal és pénzhiánnyal küzdünk. Ma is az időhiányt panaszolta egy hölgy a skype-on amikor órákig levelezett velem míg én a dolgomat végeztem a számítógépen a vele való levelezés közben. És valójában folyamatosan igyekezett eladni. Elég finoman árnyaltan, de azért a hagyományos módon. Felhívtam a figyelmét a továbbképzésre, önképzésre. A válasza az idő hiány volt. A másik a pénz. Azt tudjuk, hogy az önmagunkba fektetett pénz mindig megtérül és azt is tudjuk, hogy a pénzt áramoltatni kell. Viszont elő kell teremteni és arra is kell azért vigyázni, hogy ne erőn felül áramoltassa az ember. Maradjon a lehetőségein belül. A lehetőségein belül viszont a jövőjébe fektessen a legtöbb pénzt és időt.
én azt látom ,hogy az emberek inkább sírnak a pénztelenség végett,de nem tesznek semmit,hogy ne így legyen.
Szinte bármi elfoglaltságot át lehet csoportosítani, és máris ott az idő a tanulásra. Nekem megengedtetett az is, hogy munkaidőben, amikor felszabadul itt ott egy egy félórám, foglalkozhassak az önképzésemmel. Ezt persze nem mindenki tudja megoldani, ám a bevásásrlást is lehet rövidíteni, és egyéb dolgainkat is lehet szorgosabban elvégezni, és ott az idő. No meg a sorozatokat is ki lehet iktatni.
Igen Miklós, ez az általános helyzet, de nem csak itthon Magyarországon…
Talán az egyik fő oka ennek az, hogy kevés követendő példát van módjuk látni…
Milyen igaz, de az a jó, hogy ha már megvan az idő és pénz, akkor 21 nap alatt a szokásoddá válik, és attól kezdve már hiányérzeted lesz, ha nem tanulhatsz.
Nagyobb lelkesedéssel és komolysággal vetjük magunkat a tanulásba, ha le kellett előtte győzni valamilyen akadályt. Ez az elköteleződés mértékét is jelzi.
A hozzaszolasomat ekezet nelkul tudom megirni ezert elnezest kerek mindenkitol. Ha megakarunk tanulni valamit, csak magunknak van elszamolasi kotelezettseg -e felol. Szerintem az is nagyon fontos, hogy szeressunk tanulni. En ezt a kovetkezokeppen oldom meg. Mindenhova magammal cipelem a konyveimet, MP3 hanganyagot, amit lyukas idoben, peldaul utazaskor is alkalmazhatom. Ami nehezen tanulhato, ugy oldom meg ezeket, furdoszobaba konyhaba kiragasztom, hogy beivodjon a tudatomba. “Ha valaki megakarja szerezni a tudast nem az ido fugvenye, hanem az ido kihasznaltsaga es ennek a hitvallasa”. Nem masoknak hanem magunknak tanulunk es ezert nekunk kell megtalalni az idot erre, inkabb tobbet, mint keveset.
Valahogy úgy érzem,ebben is mint minden “munkába” a saját egyéniségünket és beállitottságunkat is adjuk!
Ben Barátom ütőseket szól
Nagyon szeretem a stílusát.
Sokkal könnyebb kifogásokat gyártani, mint órákig tanulni, fejlődni, nap – mint nap, úgy hogy sokszor hónapok telnek el mire az első látható jeleket észre veszed. Persze mind ez attól is függ mit tanulsz. Mibe fekteted az időd energiád és a pénzed.
Engem nemigen kell buzdítani az újabban megismert hasznos könyvek, cikkek, és tanulmányok olvasására.
Örömet okoz. Nem hagy fölösleges dolgokon rágódni. Nem esik szét a napom. Érdekel amit olvasok, és még többet meg akarok tudni a különböző témákról. De tény, hogy el lehet fáradni, és aki máshoz szokott, az elején kis nehézséget okozhat az önképzés megszokása.
És az emberekkel való személyes beszélgetésekből is (remélem;)) sokat tanulok.