“A meggazdagodásnak is megvan a maga tudománya, amely ugyanolyan egzakt, mint az algebra vagy a számtan. Az anyagi gyarapodás is bizonyos törvényszerűségek alapján jön létre; ha sikerül megismernünk és elfoganunk ezeket, matematikai bizonyossággal gazdagok leszünk.”
Wallace D. Wattles – A meggazdagodás tudománya című könyv szerzője

[[T_F]]Data Leak Prevention – Data Security Solutions – Information Theft Protection, Detection and Prevention Software Productstracefusion_signature=271e3efb1e071eea145c099f75da442ac7830ca24b22bc350298d43caabc6819c8e4a1e92b604518b64d64c573539ba133b9de90363eea588342d3c0c5f4dd739e4f059e7cdfc0cb3503d1c0d1ab9cca76cea1bab6927a365840deaf0828d6fc35327387babea4982098a13289945f67af8e1223ca6521212ca365c7c785f7464206552da7a5f4ae4766ebe52d6ef9200543ade0eb87e1e44b4517e2e7e2e6a1830887ac3887ec7aa1f081530901d54041909b95855a538b7bad942d4e389bcc82cd8ee6a3a201107c3fda009cc2741b3734cf30bf4ea2c4fb5c4f9f2519e9be6b8e51056f6429bef0a32ac90b973cb326cffa522cab48ed595aeaa8a04e8006f5209007ace4cec13fb21d72b2a93d1617210f9c05996b0501a2063fefb7c16ab5af4bdbf284e0b59c77674b32f91485a1c4000f2902b88a9d6116c5766d71bfcb654831f3c3b0e992257d0c65fdc633494aee41ac739551402df64850897ae66a8d514579e7b143a3e04e8bbe3016f2dcaa15d7c9148622f88356af5bc899f45c67db7501913dd9c73567e85988baf107397a5cb1bb20ab244b28c73d7d3fa91fe0f95f56971aafdeea346e7f68ded3f9168116c4ee6d3f66a3c17bc1ecd7b8aef3ab3ed864e349db73f2b6a93ade133ebd224876f2505f3aadf93f0f8300637b9d4d06888514166535e0db77cfd001e4a9f25b2ee5525b2ee4a5[[T_F]]
Két szám összegéből ki fog jönni egy eredmény. Csak nem mindegy, hogy mi az a két szám. A lustaság + rossz hozzáállás sosem lesz egyenlő a sikerrel. Ez csak egy példa, de tényleg érdemes megnézni, hogy mi az, amit a gazdagok máshogy csinálnak. Mit csinálnak ők a nap 24 órájában, amit mi nem? A koldusnak is, és a gazdagnak is 24 órából áll egy nap, csak mást csinálnak. Sok sikerrecept van, de mégis az a lényeg szerintem, hogy az összes gazdagnak vannak olyan tulajdonságaik, amik megegyeznek. Ha ezeket a tulajdonságokat, készségeket megtanuljuk és elsajátítjuk, akkor nekünk is gazdaggá kell válnunk.
). Többet keresett, mint a rendes fizetése. Nagyapám szintén mindig olyan dolgokba tette a pénzét, ami később még több pénzt hozott. És e sorok írása közben jövök rá, hogy talán örököltem ezt a hozzáállásomat.
Nem is örököltem, bele kellett nevelődnöm. Mikor mondtam régebben, hogy ez kéne, meg az kéne, akkor legtöbbször helyre lett téve az agyam pénzügyi téren.
Beszéltem egy kiegészítőt gyártó cég tulajával, és 3,5 órán keresztül boncolgattunk dolgokat. Beszéltünk pl. arról, hogy sok embernek nincs pénze kiegészítőkre, miért lehet ez? Kyosaki mondta, hogy ha MLM céget hozna létre, az első, amivel kezdene egy bemutatót az a cashflow, eszközök, stb. (Kijutás a mókuskerékből) Az egyik amerikai cég így dolgozik.
Gondoljunk csak bele, hogy az ember bemegy egy Tescoba kenyeret meg tejet venni, és fél kosár fölösleges dologgal jön ki, amit a reklámok és megtévesztések hatására megvett. Magyarországon nem divat a pénzügyi intelligencia. Kevés ember ismeri. A legtöbb ember nem készít bevétel-kiadás táblázatot. Azt sem tudják, hogy mire megy el a fizetésük, csak azt veszik észre, hogy hónap végén már nincs. (Hasznos program)
Ha az emberek odafigyelnének a kiadásaikra, és nem értékvesztő dolgokra költenék a pénzüket, nem lenne ennyi elégedetlen ember. Lenne pénz hasznos dolgokra. A gazdagság nem azt jelenti, hogy egy halom arany hever az ágy alatt. Mi az, ami akkor is hozza a pénzt, ha nem vagyunk ott? Mit kell vennünk, csinálnunk, ami által folyamatosan jön a pénz? Ezeken a dolgokon kellene elgondolkodni. Ha valaki a családjával tud lenni állandóan, és nincs anyagi problémája, akkor szerintem ő egy gazdag ember. Most beszéltem egy gazdag emberrel. Miért gazdag ő? Amibe belevág, abból nagyon sok pénzt tud csinálni. Pénztermelő gondolatai vannak. Mindenben a lehetőséget látja. Hotelei voltak Pesten. Stb. Itt Hatvanban egy étterme van a város szélén. Mondta, hogy rossz az, hogy nem a városban van, de azt használja ki, amilye van. Olyan ötletei vannak, hogy rengeteg embert vonz oda, és az elsők között van. Mesélte, hogy mikor külföldön dolgozott a barátjával egy vonaton, amíg a barátja aludt, ő málnaszörpöt árult az utasoknak, és 10x annyit keresett, mint a barátja. Idézem:”Dolgozni mentem ki, nem aludni. Azt tudok itthon is.” Más a hozzáállás.
Jó példa erre apukám is, aki szintén “hasonlóan” gondolkodik. Mikor buszvezető volt, a többi sofőr állandóan panaszkodott a kevés pénz miatt, és hogy nincs idejük mással foglalkozni. Ő mézet és paprikát “árult” az utasoknak (egyszerűen ki volt téve az ablakba, és maguktól kérték az emberek. Reklám guru
-
Jim Rohn rövid filmjét mindenképpen nézzétek meg. A gondolkodásmód megváltoztatásáról szól: http://www.youtube.com/watch?v=TfwQm8uqry8
Nagyon jó kis gondolatokat olvastam itt megint. Ámulok-bámulok ennek a sok fiatalnak a tudásán ill. annak alkalmazásán. Sajnos az én korosztályom (40-esek) tagjai között nagyon kevesen vannak,akik hajlandóak arra,hogy felvegyék a tempót a korral ill. megkezdjenek új -számukra szokatlan- dolgokat megtanulni és új szokásokat kialakítani.
Hajni! Egy hálózatban találkoztam egy 85 éves hölggyel, akit 70-nek se néztem, és ő tartotta a nyílt előadást. Komolyan. De igazad van abban, hogy nagyon sokan nem hajlandóak új dolgokat tanulni, de ez nem a mi bajunk.
A meggismerés hajt minket elöre, és a kiváncsiság.