Bizonyára elgondolkoztál már azon, hogy számos olyan példát tudsz megemlíteni, – akár az ismerősköröd tagjait is beleértve – amely azt bizonyítja, hogy nem ritka azon esetek száma, ahol diplomások népes csapata diplomával nem rendelkező személyek vállalkozásában alkalmazottként dolgozik. Hogyan lehetséges ez? Merül fel a kérdés.

A válasz részben azzal magyarázható, hogy az iskolai végzettség, legyen az akármilyen magas szintű, nem ad garanciát a vállalkozói adottságokkal rendelkezésre.

Erre bizonyítékként szolgálhat Donald Trump egyik idézete:

“Bármennyire becsülöm is a felsőoktatást, olykor úgy tűnik, hogy az átlagosnál több józan ésszel rendelkező emberek az élet iskolájából kerülnek ki.”

Robert Kiyosaki ezzel kapcsolatban a következőket mondja:

“Ami konkrétan engem illet, én sem jeleskedtem az iskolában. Számomra a suli nem a megfelelő környezet volt. Gazdag apámhoz hasonlóan a gyakorlati élet az a környezet, amelyben a tehetségem kibontakozik. Ha megmaradtam volna az egyetemek világában, nem sokra vittem volna.”

“… felismertem, hogy az oktatásból hiányzik egy létfontosságú dolog: hagyományos oktatási rendszerünk nem készít fel minket a való világra, csak arra, hogy alkalmazottak legyünk.”

Korábban én is sokat törtem a fejem azon, hogy mi az, amit nem oktatnak az iskolákban, és nélkülözhetetlen az életben való boldoguláshoz.Egy füzetben kezdtem el feljegyezni a közoktatási intézményekben nem tanított, de általam szükségesnek ítélt “tantárgyakat“.

Nem nyújtanak ugyanis segítséget az olyan készségek kifejlesztésében, mint a: tanulási stílusunk megtalálása, célkitűzés, kitartás, kudarctűrő képesség, pozitív beállítottság, önmotiváló képesség, önfegyelem, kapcsolatépítés, együttműködési képesség, felelősségvállalás, konfliktuskezelés, kezdeményezőkészség, sikeres személyek gondolkodási szokásainak elsajátítása, bizalomkeltés, jövőképalkotás, szakmai tudásunk és képességeink érékesítése, stb.

Mennyivel könnyebb lenne megjósolni a 20 éves érettségi találkozón már sikeres életpályáról beszámoló egykori diákok névsorát, ha a fenti “tantárgyakból” korábban osztályozták volna őket…

A tapasztalat szerint ekkor már többnyire nem a kitűnő tanulók szoktak az élen lévők soraiban lenni… Bizonyára nem véletlenül!

A mai viszonyok mellett, ugyanis egy, a kötelező tantárgyakból jeles osztályzatokat szerző kitűnő tanuló, joggal számít arra, hogy neki majd az életben is sorra fogják osztogatni a kiváló jegyeket. Csak az iskola befejezését követően fog rádöbbenni az illető, hogy számos – az életben való boldoguláshoz – nélkülözhetetlen tantárgy nem szerepelt az iskola programjában, még fakultatív formában sem…

Minden a véletlenre lett bízva. Nevezetesen arra, hogy az illető rokonságában vagy ismerős körében akad-e legalább egy olyan személy, aki felvilágosítja őt a valóban nélkülözhetetlen “alaptantárgyakról”, és útmutatásokkal is tud számára szolgálni azok elsajátításhoz.

Egy idő után rájöttem, hogy a fent ismertetett tantárgyaknál is sokkal fontosabb az emberekkel való szóértés, bánásmód, együttműködés, más szóval az emberekhez értés (beleértve az önmagunkhoz értés) tudománya. Ezt lenne érdemes tanítani már az általános iskola első osztályától kezdve az egyetem utolsó évfolyamáig…

“Ami engem illet, azért a képességért, hogy valaki az emberekkel megfelelően tud bánni, hajlandó vagyok többet fizetni, mint bármi másért az egész világon.”
(John D. Rockefeller)

Hiszen életünkben a pályafutásunk jelentősebb fordulópontjainál, mindig meg tudunk egy – egy személyt nevezni, akinek hálásak vagyunk az “utunk egyengetéséért”. Bizonyára minderre nem került volna sor, ha nem alakítottunk volna ki az illetővel egy valóban működőképes kapcsolatot.

Az igazi vállalkozó egyéniségek leginkább a lelki edzettségükkel tűnnek ki a kortársaik közül. Sokkal jobban képesek elviselni a feszültséggel töltött pillanatokat, a kudarchelyzetekből jóval rövidebb idő alatt képesek kijönni. Bátrabban merik felvállalni a kalkulált kockázatokat, sokkal jobban bíznak a saját képességeikben, mint az átlagemberek.

Nem véletlen, hogy Robert Kiyosaki egyik megfogalmazása szerint is:

“Többnyire azért nem sikeresek az emberek, mert nem hajlandók vállalni a személyes kétely és az érzelmi frusztráció időszakát.”

Kétség kívül napjainkban is megéri felsőfokú képesítést szerezni, főként azoknak, akik alkalmazottként kívánnak elhelyezkedni. A felvételhez ugyanis előfeltétel a magas szintű szakmai képesség. Azonban ma már azt is tapasztaljuk, hogy a felvétel előtt a vállalatok humán erőgazdálkodási szakemberei egyre komolyabban érdeklődnek az érzelmi intelligencia témakörébe tartozó képességeink fejlettségi állapota iránt. Többek között a jelentkezőket a csoportos munkavégzésre alkalmasság szempontjai alapján is tesztelik.

“Az érzelmi tudatosságot nem oktatják az iskolában. Amikor dolgozni kezdünk, már jól tudunk olvasni, írni és beszámolót készíteni. Érzelmeink kezelése azonban – főként egy komolyabb kihívás esetén – sokunknak problémát okoz. Pedig a jó döntéshez tárgyi tudás mellett önismeretre és érzelmeink kezelésében való jártasságra is szükség van. Mégpedig akkor, amikor azt a legnehezebb alkalmazni.” (Travis Bradberry és Jean Greaves az Érzelmi intelligencia sikerkalauz társszerzői)

Karen Stone McCrown véleménye szerint:

“Az érzelmi pallérozottság legalább annyira fontos része a műveltségnek, mint a matematikában vagy az olvasásban való jártasság.”

Bizonyára érdemes a fenti gondolatokat figyelembe venni, ha boldogulni szeretnénk az életünkben!

Egyébként pedig el lehet gondolkodni azon is, hogy számos önerőből saját jólétét megalapozó személy felsőfokú végzettség megszerzése nélkül érte el a sikereit.

Ha csupán az információs technika iparágát vesszük figyelembe, az ott kimagasló anyagi sikerekkel büszkélkedők legjobbjai, Bill Gates, Paul Allen, Michael Dell valamennyien kibuktak az egyetemről…

De az MLM “szakmából” is vehetünk egy példát: Mark Hughes a közismert HERBALIFE cég alapítója – aki 1997-ben Kalifornia államban az “Év Vállalkozója” címet is elnyertel – még érettségivel sem rendelkezett…

Most pedig a figyelmedbe szeretném ajánlani Steve Jobsnak – az APPLE cég vezérigazgatójának – a Stanford Egyetem 2005-ben végzett hallgatóinak mondott avató beszédének VIDEO felvételét (angol nyelven).

Könnyen előfordulhat, hogy a felvétel cselekvésre ösztönző hatása alól te sem tudod majd kivonni magad!

Részemről teljes mértékben egyetértek Randy Gage - MLM guru – alábbi megállapításával:

“Eljött az ideje annak, hogy az emberek jövedelemszerző foglalkozását leginkább ne a szülőktől öröklött szakmák határozzák meg, hanem a másoktól átvett gondolatmenetek, észjárásminták és logikai következtetések.”

FIGYELEM:

Ezt a cikket bárki felhasználhatja a honlapján vagy a blogján – egy feltétel mellett – abban
az esetben, ha szerzőként feltünteti a nevemet! Kajárik Béla