Robert KIYOSAKI

Jelmagyarázat:

A – alkalmazott; C – cégtulajdonos; E- egyéni vállalkozó; B – befektető

Javasolt olvasmány:

“A CASHFLOW négyszög” című könyv (Robert Kiyosaki – Bagolyvár Könyvkiadó)

KAJÁRIK Béla

Az USA jelenlegi 9,7 %-os munkanélküliségi rátája alapján a jelenlegi  helyzetet sokak szerint csupán egy “növekvő munkanélküliséggel együtt járó gazdasági fellendülésnek” lehetne nevezni.

Mi ebben az esetben a teendő? – merül fel a kérdés.

Úgy a probléma, mint annak megoldása is egyaránt az amerikai oktatási rendszerben és annak mostani varázsigéjében keresendő:
“Járj iskolába és szerezz egy jó bizonyítványt magadnak, így megkaphatsz majd egy jól fizető állást.”

Mindez egyszerűbben elmondva így hangzik:
“Járj iskolába és legyél alkalmazott!”

De a helyzet az, hogy túlságosan sok van ma már az alkalmazottakból, és pont emiatt van ez a munkanélküliségi probléma is. A fiatalok ma kijönnek az iskolákból és nem kapnak magunknak állást. Ezzel egyidőben a szüleik közül nem kevesen visszaülnek az iskolapadokba, hogy átképezzék magukat. De aztán ők sem találnak maguknak semmilyen állást…

Az egy életre szóló jól fizető állás gondolata ma már csupán egy igazi amerikai álomnak tűnik – koránt sem felel meg a realitásoknak. Az alacsony munkabérek és az olcsó, nagy teljesítményre képes technológiák korában az amerikai munkahelyek gyorsabban szűnnek meg, mint amilyen sebességgel folyik azok külföldre telepítése.

A kétpályás oktatási rendszer ötlete

Robert Kiyosaki szerint:
„Az amerikai oktatási rendszernek egy innovációs injekcióra van szüksége, olyanra, amire éppen a vállalkozók képesek. Két különböző közoktatási képzési programra van igény: egyre az alkalmazottak oktatására és egy másikra a vállalkozók képzésére.”

A vállalkozók képzése majdnem ellenkező módszerekkel kell, hogy történjen, mint amilyeneket az alkalmazottaknál használnak.

Egy másik közös vonás Henry Ford, Bill Gates és Steve Jobs esetében, hogy valamennyien kimaradtak az iskoláikból. Ez nem azt jelenti, hogy az oktatásra nincs szükség, de a vállalkozók edzési programja egészen más, mint az alkalmazottaké. Legalább olyan különbség van közöttük, mint a hagyományos oktatás és a katonai főiskolák képzési rendszere között.

Kiyosaki a Gazdag papa, szegény papa című könyvében számos olyan tapasztalatát tette közzé, amelyekre az amerikai katonai főiskolai képzés keretében tett szert.

1965-ben ugyanis, egy kis Hawaii településről elutazott New Yorkba a West Point-i Katonai Akadémiára, hogy felsőfokú képzésben részesüljön. Ezt követően 6 éven keresztül pilótaként szolgált az Amerikai Hadseregben. Két alkalommal Vietnamban is volt harci bevetéseken. Számos a  valódi életben boldoguláshoz nélkülözhetetlen készségre és jellemvonásra tett szert ezalatt, amelyek vállalkozóként nagy hasznára váltak.

A hadseregben elért sikerek jól képesek előre jelezni az üzleti világban várható sikeres szereplést.

Kiyosaki azt mondja: “Ha én működtetném az amerikai oktatási rendszert, akkor a hazai katonai akadémiák mintájára létrehoznám az Amerikai Vállalkozók Akadémiáját. A felvételi vizsgák nagyon szigorúak lennének; a tanterv sokban különbözne a hagyományos egyetemi tantervektől.”

Mind az öt amerikai katonai akadémián az a gyakorlat, hogy az elsőéves hallgatók az első tanítási napon kívülről megtanulják elmondani az akadémiai küldetés szövegét. A hadseregben a küldetés teljesítése fontosabb, mint maga az élet. A katonaságtól leszerelését követően Robert Kiyosaki saját vállalkozásba kezdett, és azt látta, hogy számos MBA végzettséggel rendelkező vezető kizárólag csak a pénzre koncentrált, az ő számukra kizárólag csak a pénzszerzés jelentette a küldetést. Abban az esetben, ha a költségek csökkentését alkalmazottaik elbocsátása árán tudták csak megvalósítani, akkor habozás nélkül megtették ezt a lépést.

“A hadseregben egy ilyen döntés elképzelhetetlen volna. A hadsereg tisztjeként az volt a küldetésünk, hogy szolgáljuk a hazánkat és élve hozzuk haza a katonáinkat. Belénk nevelték, hogy a küldetésünk sokkal fontosabb, mint az életünk.” – mondja Kiyosaki.

Szerinte az Amerikai Vállalkozók Akadémián végzettek küldetése abban állna, hogy a vállalkozásuk intenzív fejlesztése révén stabil, jól fizető állásokat hozzanak létre a munkavállalóik számára. Napjainkban ugyanis számos olyan vállalatvezető hoz meg a vállalata megmentése érdekében leginkább jelentős eladósodáshoz vezető döntést, aki arra lett megtanítva, hogy e célból a vállalati összevonások és cégfelvásárlások módszerét alkalmazza. Természetesen egy ilyen döntéssel a részvényesek körében népszerűségre lehet szert tenni, azonban ezzel egyidőben az alkalmazottak foglalkoztatásának kockáztatásával és különféle veszteségekkel is számolni kell.

Valódi munkahelyek teremtése

Ismert módszer az, hogyha egy vállalatvezető képtelen a cége természetes növekedését elősegíteni, akkor gyakran folyamodik a cég részvényeinek felvásárlásához, azt a látszatot keltve ezzel, hogy a részvényeik ára emelkedik – ismét azzal a céllal, hogy a részvényesek elégedettek legyenek és a vezérigazgató pedig megőrizhesse az állását. Ezt üzleti manipulációnak nevezik, és nem pedig egy stabil vállalati fejlődést biztosító küldetésnek. Mindebből az a tanulság, hogy a pénz sokkal fontosabb, mint egy hűséges alkalmazott.

Kiyosaki véleménye szerint “Az Amerikai Vállalkozók Akadémiáján kizárólag csak valódi tapasztalattal rendelkező vállalkozók oktathatnának. Arra kérném őket, hogy évente 1 dollár fizetésért dolgozzanak. Amennyiben ők valódi vállalkozók lennének, úgysem lenne szükségük a pénzre. Ugyanazzal a céllal oktatnák a diákokat, mint amilyennel azok folytatnák a tanulmányaikat: Az lenne mindkettőjük küldetése, hogy olyan vállalkozók szülessenek, akik az ország számára képesek lesznek stabil munkahelyeket létrehozni.”

“Akár egyetértenek velem, akár nem, remélem, érthető az, hogy több vállalkozót kell kiképeznünk – hiszen csak a vállalkozók képesek valódi munkahelyeket teremteni. El kell köteleznünk magunkat a következő új küldetés mellett: A munkahelyeket a  valódi munkahelyteremtők hozhassák létre!”

Robert Kiyosaki

FIGYELEM:

Ezt a cikket bárki felhasználhatja a honlapján vagy a blogján – egy feltétel mellett – abban
az esetben, ha szerzőként feltünteti a nevemet! Kajárik Béla

A MEP fogalmát sokaknak a vásárlói közösségek (például a 90-es években már megjelentek ilyenek a hazai piacon) gyakorlatában volt alkalmuk megismerni. Ezekben a résztvevők a közös kasszába befizettek egy adott összeget, és havonta részletfizetéssel egészítették ki azt, az általuk megvásárlásra kiszemelt vagyontárgy (autó, lakás, stb.) vételárának eléréséig. Havonként egy-egy sorsolással határozták meg a „nyertest”, aki így jóval korábban hozzájuthatott az áhított vagyontárgyhoz.

A MEI fogalmát pedig az emberek többnyire a másik térfélen – az alkalmazotti oldalon – tartózkodva értették meg. Egy cégtulajdonos számára az alkalmazottak képezik a MEI-it. A fent említett két betűszóban rejlik a gazdagok titka: a hatástöbbszörözés!

Bizonyára nem kevesen vannak azok, akik hozzám hasonlóan Kiyosaki Cash-Flow négyszög könyvének a bevezetőjében elolvasott “Tanmese a csővezetékről” történetnek köszönhetően jöttek rá arra, hogy önfoglalkoztató kisvállalkozóként nem tekinthetik magukat cégtulajdonosnak. A kettő között ugyanis ÓRIÁSI KÜLÖNBSÉG van!

Erre könnyen rá lehet jönni, ha feltesszük önmagunknak a következő kérdést: Ha egy évre szabadságra mennénk, hogyan nézne ki a vállalkozásunk, amikor majd visszajövünk? Kisvállalkozóként rádöbbenhetünk, hogy mi magunk vagyunk a vállalatunk! Egy példával élve: egy személyben mi saját magunk vagyunk az éttermünk mosogató fiúja és főszakácsa. Ha abbahagyjuk a munkánkat, akkor a vállalkozásunk is leáll…  Egy cégtulajdonos azonban, megengedheti magának azt, hogy a munkahelyéről időnként hiányozzon! Amikor oda visszatér, a vállalata teljesítménye addigra akár még növekedhet is!

Több éve kering a köztudatban egy statisztika, miszerint az emberek 95 %-a 65 éves korára már vagy nincs az élők sorában, vagy anyagilag tönkre ment, vagy még mindig dolgozni kénytelen. Kiyosaki Cash-Flow négyszögének bal oldalát az alkalmazottak és az egyéni vállalkozók alkotják. Csak a lakosság  5 %-ának van módja a jobb oldalra kerülni. Ők a cégtulajdonosok és a befektetők.

Az általánosságban ismert gyakorlat szerint, az embereknek általában különféle ingatlan- és részvény befektetéseiknek köszönhetően sikerül a négyszög bal oldaláról a jobb oldalára átkerülniük.

Megjegyzendő, hogy Kiyosaki azt ajánlja, hogy először váljunk cégtulajdonossá, majd ezt követően a keletkezett nyereségünket – átkerülve a „B” négyszögbe – fektessük be.

Ugyanis, ha a jövedelmünk legalább 70 %-a nem PASSZÍV JÖVEDELEMFORRÁSBÓL származik, akkor csupán egy vakmerő szerencsejátékosnak tekinthetjük magunkat.

Rendben van, akkor most miként válhatunk MI is cégtulajdonossá?

Háromféle lehetőség közül választhatunk. Megalkothatjuk a saját rendszerünket, mint ahogyan azt tette Jeff Bezos – az Amazon.com internetes könyváruház tulajdonosa; ez azonban sok pénzt és időt igényel.

Másik lehetőségként egy franchise vállalkozás megvásárlása tűnik kivitelezhető megoldásnak.  Ebben az esetben hátrányként kell megemlíteni azt, hogy egy jelentős összeg kifizetésére lesz majd szükség.

A 3. megoldásként pedig egy MLM üzleti vállalkozás indítása merülhet fel. Kiyosaki közismerten nagy támogatója ennek a vállalkozási modellnek. De csak abban az esetben, ha egy jó oktatási rendszer is kapcsolódik hozzá. A „Cash-Flownégyszög” című könyvének 4. fejezetében részletesen leírja, hogy egy rendszernél mire kell odafigyelni, mielőtt csatlakoznánk.

Én személy szerint hiszek az MLM vállalkozói modell életképességében, hiszen ez egy valódi lehetőséget teremt az „átlagemberek” számára, hogy passzív jövedelemre tegyenek szert. Az MLM szakma mára már bizonyított! Nincsenek semmiféle kételyek arra vonatkozóan, hogy az MLM-et esetleg összetévesszék a piramisjátékokkal…

El kell azonban azt is mondani, hogy az „iparág” hírneve „nem túlságosan fényes”… Ezért viszont, egyáltalán nem érdemes azt leírni! Valóban, nincs mit szépíteni – a közzétett statisztikák alapján – a lemorzsolódási arány közel 95 %-os! De miért ne kockáztatna meg az ember egy ilyen vállalkozási lehetőséget, aminek köszönhetően kezébe veheti önmaga és családja sorsának alakítását?

Az MLM egy lehetőséget teremt a MEI-re (Más Emberek Idejének a hasznosítása). Így, alkalom adódik arra, hogy egy csapatot alkotva valamennyiünk hasznára együtt tevékenykedjünk. Módunk nyílik a HATÁSTÖBBSZÖRÖZÉS elvének alkalmazására. Együtt fejlődve és előrehaladva, az Online MLM korszak – sokak által még fel nem fedezett – előnyeit élvezve, mi is átléphetünk a „C” négyszögbe.

A „C” négyszög valójában a „MI” négyszögünk! Gyerünk, csináljuk meg!

“Ez az egyik indok, ami miatt Donald Trump és én azt javasoljuk, hogy keress magadnak egy MLM vállalkozást. Abban az esetben, ha komolyan elhatároztad, hogy vállalkozó leszel, javaslom, hogy fektess be önmagadba néhány évet, és a szabadidődben tanulj meg eladni egy MLM vállalkozásban. Az a tréning, amit ennek köszönhetően kapsz, különös tekintettel a félelem és a visszautasítás kezelésére (leküzdésére) vonatkozóan egyszerűen megfizethetetlen.”

Robert Kiyosaki

FIGYELEM:

Ezt a cikket bárki felhasználhatja a honlapján vagy a blogján – egy feltétel mellett – abban
az esetben, ha szerzőként feltünteti a nevemet! Kajárik Béla

T. Harv Eker

Kajárik Béla

MLM Titok

Ma már közhelynek számít az, hogy „gyorsan változó világban élünk”. Az alábbi információkból számos új saját gondolat megfogalmazásához kaphatsz ötletet abban az esetben, ha a jövőben – a következő 5, 10 vagy 20 évben – saját vállalkozásodban akarsz tevékenykedni.

Érdemes felfigyelni arra a jelenségre, hogy az egyre gyorsabb MŰSZAKI FEJLŐDÉS következtében milyen sebességgel változnak meg az olyan dolgok, mint a viselkedésmódunk, a munkahelyünk, a világgazdaság és benne a szükségleteink, vagyis az életünk!

FIGYELMEZTETÉS:
Készülj fel néhány meghökkentő adatra, amelyek az eddig megszokottól eltérő gondolatokra segíthet ráébredni!

Foglakoztatás:

A 2010-ben leginkább keresett 10 állásfajta közül 2004-ben még egy sem létezett!
A mai diákokat az iskoláknak olyan foglakozásokra kellene felkészíteniük, amelyek ma még nem léteznek és olyan technikai megoldások használatára felhívni a figyelmüket, amelyeket ma még fel sem találtak.

Jelenleg minden 4. alkalmazott a munkaadójánál kevesebb, mint egy (1)  éve van alkalmazásban.

Minden 2. alkalmazottról elmondható, hogy kevesebb, mint öt (5) éve van alkalmazásban a jelenlegi munkaadójánál.

Az USA Munkaügyi Minisztériumában úgy becsülik, hogy egy mai diáknak 10 – 14 féle állásban kell majd dolgoznia, mire eléri a 38 éves életkort.

Információdömping:

Becslések szerint a New York Times napilap egy hét folyamán kiadott számaiban közzétett információk összes mennyisége több annál, mint amennyivel egy 18. században élt személynek az egész élete során feltételezhetően alkalma volt megismerkedni.

Az angol nyelvben jelenleg mintegy 540.000 szó van. Ez a mennyiség 5-ször annyi, mint amennyi Shakespeare korában volt.

A 2009-ben előállított egyedi információk mennyisége összesen 4 hexabyte volt, ami több mint a megelőző 5000 évben keletkezett egyedi információk együttes tömege.

Az új műszaki információk mennyisége 2 évente megduplázódik. Ez egy 4-éves képzésben részesülő műszaki főiskolás számára azt jelenti, hogy az első évben megtanultak fele, harmadéves korára már elavultnak fog számítani.

Internet:

Az internetes eszközök száma:
1984-ben 1.000 db
1992-ben 1.000.000 db
2008-ban 1.000.000.000 db

Az USA-ban az elmúlt évben minden 8. házasságkötésre az interneten történt megismerkedés eredményeként kerül sor.

A Google-on havonta végzett keresések száma 2006-ban összesen 2,7 milliárd volt. Ma ez a mennyiség már több mint 31 milliárd.
„Költői” KÉRDÉS: Korábban ezeket a kérdéseket kiknek lehetett feltenni?

A legnépszerűbb internetes közösségek taglétszáma, ma már kezdi elérni azoknak az országok lakosainak számát, amelyek a világ 10 legnépesebb országai sorába tartoznak. Például a MySpace taglétszáma már meghaladta a 200 milliót. Ha egy országnak tekintenénk ezt az internetes közösséget, akkor a világon a legtöbb lakossal rendelkező országok listáján az 5. helyet foglalhatná el.

Műszaki eszközök:

Az első mobil telefonon elküldött kereskedelmi célú szöveges üzenet továbbítására 1992-ben került sor. Ma a naponta elküldött és fogadott személyes üzenetek száma meghaladja bolygónk lakosainak számát.

A japán NTT cég sikerrel tesztelt le egy olyan üvegszálas optikai kábelt, amelynek egyetlen szálán keresztül másodpercenként 14 trillió bit információ továbbítható. Ez másodpercenként 2.660 CD-re másolható tartalomnak vagy 210 millió telefonhívásnak felel meg.

Egy 50 millió résztvevővel végzett piackutatás elvégzéséhez az alábbi időtartamra volt szükség:
Rádión:      38 év
TV-n:          13 év
Interneten:     4 év
iPodon:     3 év
Facebook-on:     2 év

Mit gondolsz?

A Google keresőbe havonta begépelt 31 milliárd kérdezés alkalmával HÁNYAN keresik azt a terméket vagy szolgáltatást, amelyik rajtad keresztül is megkapható?

Amennyiben ennek a mennyiségnek csupán néhány százezred része érdeklődik a termékeid iránt már az is jelentős vásárlóréteget jelenthet a vállalkozásod számára.

Ugye neked is érdemes lenne, a vásárlóiddal való egymásra találás megkönnyítése érdekében, elsajátítanod ugyanannak a módszernek az alkalmazását, amivel a Google is ennyire eredményesen dolgozik?

Amennyiben ez sikerül, akkor számodra ez a honlapodra látogatók létszáma és az ügyfeleid növekedését, valamint a bankszámládra befolyó összegek gyarapodását jelentené.

A fenti CIKK adatainak forrása: Karl Fisch, Scott McLeod kutatók, és Jeff Brenman által készített VIDEO – „Did You Know?” (Tudtad-e azt?)

FIGYELEM:

Ezt a cikket bárki felhasználhatja a honlapján vagy a blogján – egy feltétel mellett – abban
az esetben, ha szerzőként feltünteti a nevemet! Kajárik Béla

Miért?
A megélhetéséhez szükséges anyagi háttér előteremtése érdekében.

Valójában mi is a PÉNZ?

Nos a pénz, nem a legfontosabb dolog az életünkben, de minden olyan dolog megszerzéséhez szükség van rá, amit mi fontosnak tartunk.
Egy mértékegység, ami megmutatja, hogy az időnket – az egyik legfontosabb jövedelemteremtő erőforrásunkat – és az energiánkat, valóban az élet fontos dolgaiba fektetjük-e bele?

Az elmúlt 100 évben a jövedelem előállításának helyszíne – az esetek többségében a vállalat volt. Napjainkban ez a módszer, kezd már nem a leghatékonyabbnak és biztonságot adónak bizonyulni.

A nálunk fejlettebb országokban megfigyelhető, hogy megkezdődött az emberek – önkéntes, és önkénytelen- elvándorlása a vállalatokból az otthonuk felé…

Mára már megteremtődtek a feltételei annak, hogy otthon családi környezetben dolgozva legalább annyi jövedelemre tegyen szert az ember, mint a korábbi munkahelyén. Jóval kevesebb stresszhatásnak kitéve önmagunkat, biztosíthatunk egy jövedelemnövekedést ennek az újfajta tevékenységnek megfelelő elsajátítása révén.

Egy új trend figyelhető meg a vállaltok gyakorlatában: Előszeretettel élnek az erőforráskihelyezés – divatos szóval kifejezve: outsourcing – adta lehetőségekkel, és még az olyan érzelmi tényezőkben gazdag tevékenységet is, mint a marketing, szívesen adják ki bérbe, az erre vállalkozó kreatív személyeknek. A saját maguknak dolgozó önfoglalkoztatottak motiváltságával a vállalati alkalmazottak képtelenek hatékonyan felvenni a versenyt ezen a területen.

Érdekes tapasztalat, hogy a korábban említett “csináljunk PÉNZT magunknak” című játéknak az általában önmagukat ebben szakértőnek tekintő személyek, többnyire hályogkovács módon igyekeznek egyedül megtalálni a számukra legjobb formáját.

Meglehetősen kevesen vannak azok, akik kitartó próbálkozásaik eredményeként eljutnak arra a szintre, ahol már sikerül megfogalmazniuk önmaguknak a következő kérdést:

“Mi lenne, ha összetalálkoznék egy olyan személlyel, aki egy ugyanolyan, – vagy még rosszabb – helyzetből kiindulva, ahol most én vagyok, már elérte azt, amit én is szeretnék? Akkor megkérdezhetném őt: Hogyan csinálta? És nekem csak ugyanazt kellene megtennem, amit őneki már sikerült, és én is élvezhetném ugyanazt a jómódot, amiben ő jelenleg részesül.”

Nos, ha ilyen személynek érzed most magadat, lehet, hogy még beszélgethetünk is egymással majd erről a témáról, és kicserélhetjük a szerzett tapasztalatainkat.

A további leveleimben éppen ezen a területen tett megfigyeléseimről és a hatásukra keletkezett gondolataimról foglak majd tájékoztatni. És ha majd úgy érzed, hogy szívesen megosztanád velem ezzel a kérdéssel kapcsolatos meglátásaidat, az is előfordulhat, hogy személyesen is megismerkedünk egymással.

FIGYELEM:

Ezt a cikket bárki felhasználhatja a honlapján vagy a blogján – egy feltétel mellett – abban
az esetben, ha szerzőként feltünteti a nevemet! Kajárik Béla

2.) A vállalkozók a jövőbe tekintenek.
Az alkalmazottak a múltba merengenek.

3.) A vállalkozók a sasokkal együtt repülnek.
Az alkalmazottak a tyúkok között kapirgálnak.

4.) A vállalkozók vagyont hoznak létre.
Az alkalmazottak havi fizetést kapnak.

5.) A vállalkozók azt mondják, hogy „a panaszkodást akkor most itt befejeztük”!
Az alkalmazottak azt mondják, hogy „nem az én hibám”!

6.) A vállalkozók szívesen dicsérnek meg másokat és a kritikát is szívesen fogadják.
Az alkalmazottak nem szeretnek másokat megdicsérni és igyekeznek a kritikák elől elmenekülni.

7.) A vállalkozók mindenről tudnak egy keveset.
Az alkalmazottak sok mindent tudnak egy dologról.

8.) A vállalkozók a jónál is jobb megoldást keresik.
Az alkalmazottak a problémákat oldják meg.

9.) A vállalkozók a kudarcból erőt merítenek.
Az alkalmazottak a kudarcot rossz dolognak tekintik.

10.)  A vállalkozók szívesebben képezik magukat, mint szórakoztatják.
Az alkalmazottak szívesebben szórakoztatják magukat, mint képezik.

KÉSZÍTETTE: Keith CAMERON Smith könyve alapján, KAJÁRIK Béla

“Egy munkahelyen való fix állásban dolgozás előrelépés volt abban az időben, amikor az emberek a mezőn tevékenykedtek – tavasztól őszig – és télen pedig, vagy kukoricát morzsoltak vagy disznót vágtak, és pokolian erős pálinkát ittak, hogy bátornak és erősnek érezzék magukat. Számukra életminőség javulást eredményezett az, hogy télen-nyáron fedél alatt, változatlan intenzitással és jövedelem mellett dolgozhattak. Az sem zavarta őket, ha a főnökük úgy meghajtotta őket, mint Zinger a varrógépet… Minél nehezebb fizikai munkát végzett valaki, annál többet keresett.

Mára megváltozott a helyzet…
Akik az életüket bérrabszolgaként fix állásban tengetik, azokra a napjainkban már otthonukban tevékenykedő, és az internet nyújtotta lehetőségeket kihasználók úgy tekintenek, mint kisgyermekek a hangyaboly körül sürgő-forgó hangyákra: Ámulatba ejti őket a szorgoskodásuk, de önmaguk nem szeretnének közéjük tartozni.”

Kajárik Béla