“Egy-egy humorosan, vagy meghökkentő viszonyítási rendszer tükrében megfogalmazott gondolat a nézetek változásának lavináját indíthatja el, ezzel embereket olyan tettekre sarkall, melyek korábban elképzelhetetlenek voltak. Innen az igazán kiváló idézetek, aforizmák, gondolatcsomagok, hatalmas ereje.”

Alexander Oakwood

“Az aforizmákra szüksége van mindenkinek, aki nézeteit meg akarja másokkal ismertetni, és meg szeretné nyerni az embertársait nézetei támogatására – vagyis a szó segítségével akar hatni.
Ez elmúlt időszakban az emberek közötti viszonyban a félelemkeltés volt a befolyásolás leghatékonyabb eszköze. Mára viszont, már megnövekedett a szó – pontosabban a szavak által közvetített gondolatok ereje.

Az üzeneteknek a címzettekhez való eljuttatásában igen jelentős szerep hárul a hasonlatokra, a tömör meglátásokra, a sajátos gondolatvillámokra, amelyek képesek elemi erejű fénycsóvájukkal megvilágítani mindazt, ami eddig homályosnak, vagy bizonytalannak tűnt a hallgatóság számára.

Ezeknek a gondolatvillámoknak az ereje abban rejlik, hogy az értelmen túl az érzelmet is mozgósítják. Mára már az érzelmi intelligencia kutatói is rájöttek arra, a régi bölcsességre, miszerint az új igazság felismerése legalább annyira érzelmi, mint amennyire intellektuális élmény.

Ezzel a kölcsönösen egymást erősítő hatással magyarázható, hogy egy – a tényekkel összhangban megválasztott – idézet, aforizma, közmondás képes megvilágítani azt, aminek a megértésére esetleg órák, napok, vagy akár hetek sem lennének elegendők. Olyan eszközökről van szó, melyekkel váratlanul előbukkanó csodafegyverként hatva, hihetetlen átütőerőt kölcsönözhetünk az értetlenség páncéljáról korábban visszapattant érveinknek.” (FORRÁS: Alexander Oakwood -  Gondolatbank)

Olyan mondások, idézetek – folyamatosan gyarapodó – gyűjteményét igyekszem  ezen a honlapomon közreadni, amelyek képesek ilyen élvezetes, kombinált élményben részesíteni az olvasóimat.

Igazán örülnék, ha látogatóimnak ezen a honlapomon olyan meglátásokra, eredeti gondolatvillámokra sikerülne bukkanniuk, amelyek segítségével ellenállhatatlan erővel lesznek majd képesek megvilágítani nézeteiket, érveiket, álláspontjukat és tartós hatást tudnak előidézni embertársaik gondolkozásában és tetteiben.

Kérlek, hogy – az alábbi hozzászólási lehetőséget kihasználva – mondd el a véleményedet a témával kapcsolatban, valamint hívd fel rá a figyelmét a téma iránt érdeklődő Facebook-os vagy Twitter-es ismerőseidnek is! Ők ezért bizonyára hálásak lesznek Neked!

Ha tetszett Neked ez a bejegyzés, HÁLÁS lennék, ha a “Tetszik” gombra kattintásoddal ezt nekünk is jeleznéd.

Javaslom, hogy iratkozz fel az MLM legújabb irányzatát képviselő – Online – MLM iskola másként gondolkodó és tevékenykedő MLM-ezői számára készített HÍRLEVELEMRE, hogy frissen tájékozódhass a legújabb Online MLM tippekről, eszközökről, megoldásokról és stratégiákról!

FIGYELEM:

Ezt a cikket bárki felhasználhatja a honlapján vagy a blogján – egy feltétel mellett – abban az esetben, ha szerzőként feltünteti a nevemet! Kajárik Béla

“Ha érzelmi képességeidet még nem vetted kézbe, ha nincs éntudatosságod, ha nem vagy képes kezelni a nyomasztó érzéseidet, ha nincs empátiád, és nincsenek minőségi emberi kapcsolataid, akkor egyáltalán nem számít, mennyire vagy okos, nem fogsz messzire jutni.”

Daniel Goleman  – az “Érzelmi intelligencia” című könyv szerzője

Kérlek, hogy – az alábbi hozzászólási lehetőséget kihasználva – mondd el a véleményedet a témával kapcsolatban, valamint hívd fel rá a figyelmét a téma iránt érdeklődő Facebook-os vagy Twitter-es ismerőseidnek is! Ők ezért bizonyára hálásak lesznek Neked!

Ha tetszett Neked ez a bejegyzés, HÁLÁS lennék, ha a “Tetszik” gombra kattintásoddal ezt nekünk is jeleznéd.

Jelmagyarázat:

Érzelmi intelligencia

Online MLM – hálózati értékesítés

Wellness termékek és szolgáltatások

Elektronikus – DIGITÁLIS – intelligencia

Passzív – JOGDÍJSZERŰ – jövedelem

Korlátlan szabadidővel rendelkezés

Baráti kör

A képlet szerzője: Kajárik Béla

Természetesen a fenti képlet a különféle WELLNESS termékek (pl. étrendkiegészítők, kozmetikumok, testápolószerek) és szolgáltatások  HELYETT más egyéb termékek (pl. játékok, kommunikációs szolgáltatások, könyvek, stb.) esetében is érvényes!

Kérlek, hogy – az alábbi hozzászólási lehetőséget kihasználva – mondd el a véleményedet a témával kapcsolatban, valamint hívd fel rá a figyelmét a téma iránt érdeklődő Facebook-os vagy Twitter-es ismerőseidnek is! Ők ezért bizonyára hálásak lesznek Neked!

Ha tetszett Neked ez a bejegyzés, HÁLÁS lennék, ha a “Tetszik” gombra kattintásoddal ezt nekünk is jeleznéd.

Javaslom, hogy iratkozz fel az MLM legújabb irányzatát képviselő – Online – MLM iskola másként gondolkodó és tevékenykedő MLM-ezői számára készített HÍRLEVELEMRE, hogy frissen tájékozódhass a legújabb Online MLM tippekről, eszközökről, megoldásokról és stratégiákról!

FIGYELEM:

Ezt a cikket bárki felhasználhatja a honlapján vagy a blogján – egy feltétel mellett – abban az esetben, ha szerzőként feltünteti a nevemet! Kajárik Béla

Ha türelmesen kivárjuk, míg elintéz egy ügyet, utána két gumicukor üti a markunkat. De ha nem bírunk várni addig, csak egyet kapunk- viszont azonnal.

Ez bizony próbatétel egy négy éve lurkó számára! Kicsinyített modellje indíték és gátlás, vágy és önfegyelem, ösztön-én és én örök harcának. Sokatmondó, hogy egy gyermek melyik lehetőséget választja? Nemcsak jellemére világít rá, hanem nagy valószínűséggel az életpályát is előrevetíti.

Talán nincs is alapvetőbb “lelki képesség”-nél, mint az indítékkal való dacolásnál. Mindenfajta érzelmi önkontroll ebből indulhat ki, hiszen az emóciók természettől fogva ilyen-olyan cselekvési indíttatáshoz vezetnek.

Az említett vizsgálatot Walter Mitchel pszichológus indította el az 1960-as években az amerikai Stanford Egyetem területén működő óvodában. Kísérleti személyei többnyire az egyetemei alkalmazottak gyerekei voltak, így alkalma nyílt a gyermekek életútját nyomon követni a középiskola befejezéséig.

Néhány négy éves ki tudta várni a bizonyára örökkévalóságnak tűnő időt, amíg a kísérletvezető visszatért. Hogy a kísértésnek ellen tudjanak állni: befogták a szemüket, karjukra hajtották a fejüket, beszéltek, énekeltek magukban, eljátszottak kezükkel-lábukkal, vagy egyesek próbáltak elaludni. E tántoríthatatlan jellemű gyerekek el is nyerték a dupla gumicukrot. A többiek, az impulzívabbak, amint a kísérletvezető kitette a helyiségből a lábát rögtön lecsaptak a cukorra.

A próba diagnosztikai értéke 12-14 évvel később igazolódott, mikor a serdülővé cseperedett kicsiket újból megvizsgáltak. Az érzelmi és társas élet terén drámai volt a különbség a cukrot azonnal elmaró és a várakozásra képes társaik között.

Akik négy évesen dacolni tudtak a csábítással, serdülőként szociálisan rátermettebbnek bizonyultak: jobban megtalálták a helyüket társaik között, határozottabban léptek fel, inkább elbírtak az élet buktatóival. Stressznek kitéve kevésbé hajlottak összeomlásra, ledermedésre, regresszióra? Nyomás alatt kevésbé zavarodtak össze, zaklatódtak fel. Elfogadták a kihívásokat és céljaik mellett kitartottak a nehézségek ellenére is.

Önállóknak, magabiztosaknak, szavahihetőknek mutatkoztak, kezdeményező, tervekkel teli volt a viselkedésük. Több, mint egy évtized elteltével képesek voltak a vágyteljesítés késleltetésére céljaik elérése érdekében.

Azok, akik hajdan azonnal elvették a gumicukrot, azonban jóval kevesebbet mutattak fel a fenti erényekből, pszichológiai szempontból kedvezőtlenebb képet mutattak. Serdülőkorukban gyakrabban riadtak vissza a társasági érintkezéstől, makacskodtak, tétováztak? A csalódások jobban megrendítették őket. Stressz esetén hajlamosak voltak regresszióba esni, lebénulni, bizalmatlankodni, dühöngeni a megrövidítés miatt, féltékenykedni, irigykedni. Az irritációkat éles indulatokkal túlreagálták, vitákat, verekedést provokálva. Ennyi év alatt sem sikerült elsajátítaniuk a vágyteljesítés késleltetését.

Apróságban nyilvánul meg az élet hajnalán ugyanaz, ami társas és érzelmi készségek széles skálájává bomlik a későbbiekben. Az indítékkontroll képességén múlik, hogy meg tudjuk-e tenni a sokszoros erőfeszítést, amit akár egy diéta vagy egy felsőoktatásban szerzett diploma megkövetel.

Egyes gyerekek már négy éves korukban birtokában voltak az alapfogásoknak: felismerték, hogy az adott helyzetben a késleltetés előnyös, figyelmüket a közvetlen kísértéstől eltérítve, elterelve, ragaszkodtak kitűzött céljukhoz – a két cukorkához.

A kísérletet vezető tudós szerint a négy éves gyerekek vágyteljesítést késleltető teljesítménye kétszer olyan jó előrejelzés az érettségi eredményre vonatkozóan, mint a négy éves kori IQ-vizsgálat. Az IQ-vizsgálat hatásfoka e téren csak azután nő meg, hogy a gyermekek elsajátítják az írást-olvasást. Ez arra utal, hogy a késleltetés képessége nagyban hozzájárul az intellektuális teljesítőképességhez, magától az IQ-tól teljesen függetlenül.

Amit Walter Mitchel – kissé bonyolultan – “célra orientált önkéntes vágyteljesítés késleltetésnek” mond, talán a lényege mindenfajta érzelmi rendezettségnek.

Az a képességünk, hogy nemet mondjunk az ösztönnek egy cél érdekében, ami lehet vállalatalapítás, vagy matek házi feladatmegoldás, vagy egy aranyérem elnyerése egy sportágban. Az idézett vizsgálat összegzett eredménye aláhúzza az érzelmi intelligencia jelentőségét. Ezen múlik, hogy az emberek mennyire képesek, vagy képtelenek másféle szellemi képességeiket latba vetni.

FORRÁS:  Harkányi Adrienn – pszichológus (Célratörő Magazin)

Egy – az USA-ban végzett – felmérés szerint, az ember az életében elért sikereit csupán 12 – 15 %-ban köszönheti a szakmai ismereteinek. A többi 85 – 88 %-ért, az egyéb személyes tulajdonságainak, képességeinek és jártasságainak lehet hálás.

Ezt figyelembe véve, már könnyebb megérteni, hogy miért lesznek az érzelmi intelligencia tantárgyakból jeles eredményt érdemlő, de az iskolákban tanított tantárgyakból csak jó, közepes átlageredményt produkáló tanulókból, az érettségi találkozók kiemelkedően népszerű, sikeres egyéniségei.

Ugyancsak nyilvánvaló az oka annak, hogy az ezeken a találkozókon megjelenő – hajdanán kitűnő bizonyítvánnyal rendelkező – éltanulók többsége, gyakran miért csak az átlagos karrier felmutatására képes, középmezőnyben található meg.

Ma már érzékelhetjük a jeleit annak, hogy társadalmunk az “erőforrás alapú” helyett a “tudás alapú” társadalommá kezd átalakulni. A tudás lesz az, s nem a nyersanyag, ami a profitot hozza.

A jövőben különös fontosságot fog kapni az önmagunkhoz és másokhoz értés képessége (Hozd ki magadból a képességeid maximumát!), mely leginkább a személyiségfejlesztésünkben testesülhet meg. Mostanában egyre gyakrabban találkozhatunk az önfejlesztés szóval is ennek a sikertechnikának az ismertetése során.

“Átlagemberek rendkívüli módon kivételes hatékonyságra fejlesztik a kapcsolatépítési képességeiket, és ennek köszönhetően magas jövedelemre tesznek szert.”

- mondja Denis WAITLEY az USA űrhajósait és olimpiai bajnokait pszichológiai szempontból felkészítő világhírű szaktekintély.

A kapcsolatépítő képesség fejlesztése korábban nem tartozott – és ma sem tartozik – az iskolákban oktatott tantárgyak közé. Hasonlóan egyéb, az érzelmi intelligencia fogalomkörébe tartozó, emberi együttélést, egyéni teljesítményfokozást megkönnyítő jártasságok sem szerepelnek a tanrendekben.

Hol van mód ezeknek az elsajátítására? – merül fel a kérdés.

Az ÉLETBEN! – kapjuk a választ. De, kitől szerezhetünk be minél több, hasznos információt ezekről a jártasságokról, hogy elsajátításukkal elkerülhessük a kínos buktatókat?

Válasz: A kapcsolati marketing tevékenységgel – más néven MLM-mel –  foglalkozóktól, és méghozzá a legolcsóbban…

Sokan szeretnének több jövedelemre szert tenni, és keresik ennek a lehetőségeit. Ma már sokféle lehetőség közül válogathatnak. Viszonylag tekintélyes jövedelmeket is jó néhányan képesek előállítani.

“Sok pénzt keresni és anyagilag független lenni, két merőben különböző dolog!”

A kérdés valójában az, hogy mindezt, milyen áron, milyen kockázatok mellett, milyen lemondások árán sikerül elérniük?

Ezzel szemben, egy MLM vállakozás eredményes működtetése révén, olyan módon tud az ember jövedelemre szert tenni, hogy – megfelelő betanulást követően – ideje is jut annak élvezetére.

Mai társadalmunkban – ahol leginkább a “mikrohullámú sütő alapelv” érvényesül az emberek meggazdagodás és siker utáni vágyában is – a népszerű jelszó: “Mindent azonnal!”

Sokan a külső tényezőkben keresik a megoldást, pedig az belül van. Mindent szívesen megváltoztatnának, kivéve azt, ami miatt a nem kívánatos helyzetükbe jutottak. Magukon kellene leginkább változtatniuk.

“A „csoda” – életminőséged javításának a kulcsa – benned van! Felfedezéséhez a módszert személyiséged fejlesztése képezi. Anyagi ösztönzésre mindehhez legjobb lehetőségeket pedig, az online értékesítésben találsz.”

(KAJÁRIK Béla)

Külön szeretném a figyelmedbe ajánlani

Braskó Csaba SZEMLÉLETFEJLESZTŐ PROGRAM című könyvét,
ami egy munkafüzetet is tartalmaz!

FIGYELEM:

Ezt a cikket bárki felhasználhatja a honlapján vagy a blogján – egy feltétel mellett – abban
az esetben, ha szerzőként feltünteti a nevemet! Kajárik Béla

“Az érzelmi pallérozottság legalább olyan fontos része a műveltségnek,
mint a matematikában vagy az olvasásban jártasság.”

Karen STONE Mc CROWN

Az érzelmi intelligencia (EQ) olyan képességek összefoglaló megnevezése, mint az önmagunk ösztönzése, a csalódásokkal dacoló, rendíthetetlen kitartás, az indulatok lefékezése, a vágykielégítés késleltetése, hangulatváltozásaink kiegyensúlyozása, az empátia és a remény.

Az ambíció, az önkontroll és az önismeret, szintén az érzelmi intelligencia fejlettségére utal, mint ahogyan az is, ha “bánni tudunk” az emberekkel. Ha nem csak saját, hanem mások lelkiállapotában is eligazodunk, ha megtaláljuk velük a közös hangnemet és leolvassuk róluk az érzelmeiket.

Vannak, akiknek az EQ-juk annyira fejlett, hogy valósággal elvarázsolják a környezetüket. A művészek, sikeres politikusok, közéleti személyiségek sohasem az IQ-jukkal hódítják meg a nyilvánosságot, hanem intelligenciájukkal, a fellépésükkel, bájukkal, amit másként karizmának is neveznek.

Sokáig úgy tartották, hogy a magas IQ megjósolja a sikert , úgy a tanulmányokban, mint a munkavégzésben egyaránt. A legutóbbi felmérsek alapján az IQ a legjobb esetben is csak 20%-át teszi ki a sikeres életvitelt befolyásoló tényezőknek. A fennmaradó 80 % más erőkre vezethető vissza.

Az IQ nem sok támpontot ad arra vonatkozóan, hogy nagyjából azonos kilátásokkal, iskolázottsággal, lehetőségekkel rendelkező személyek életpályája, miért különbözik annyira. Gyakran előfordul az életben, hogy 160-as IQ-jú személyek 100-as IQ-júak beosztottjaiként dolgoznak, ha az előbbiek interperszonális intelligenciája gyenge, az utóbbiaké viszont fejlett.

Elegendő elmenni egy érettségi találkozóra, és tapasztalni azt, hogyan vegyülnek el a hajdani kitűnő diákok az átlagos karriert felmutatni képes társaik között. Ezzel szemben megfeigyelhető az is, hogy számos átlagos bizonyítvánnyal rendelkező diákból, milyen sikeres vállalkozó lett…

“Kutatási eredmények bizonyítják, hogy életünk majd minden területén fontosabb szerepet játszik az EQ, mint az IQ. Ez a törvényszerűség fokozatosan érvényesül napjainkban, amikor a kontrollra épülő ipari korszakból átlépünk a motivációra épülő információs korszakba. Az éntudatosság, az önmotiváció és az önmenedzselés kulcs összetevője az empátiának és a társas kapcsolatoknak.”

Dr. Stephen COVEY – A kiemelkedően sikeres emberek 7 szokása című könyv szerzője

Sajnos, az iskolában nem fordítanak kellő gondot az érzelmi intelligencia – egyfajta szellemi fürgeség – kifejlesztésére. Még nem eléggé közismert az, hogy az érzelmi élet, akár a matematika vagy az olvasás, művelhető magasabb vagy alacsonyabb színvonalon. Ehhez is meghatározott készségek szükségesek, amelyek elsajátítására a személyiségfejlesztés nyújt remek lehetőséget.

Számtalan bizonyíték támasztja alá, hogy az érzelmileg rátermettek, akik felismerik és kézben tartják saját érzelmeiket, másokét hatékonyan befolyásolni képesek, előnyt szerezhetnek minden téren, akár a magánéletükben, akár a munkakapcsolataik területén.

A fejlett érzelmi képességű embereknek jóval nagyobb az esélye a sikeres, megelégedett életre, mert elsajátították azokat a lelki szokásokat, amelyekkel a teljesítőképességüket képesek növelni.

“Az érzelmi tudatosságot nem oktatják az iskolában. Amikor dolgozni kezdünk, már jól tudunk olvasni, írni és beszámolót készíteni. Érzelmeink kezelése azonban – főként egy komolyabb kihívás esetén – sokunknak problémát okoz. Pedig a jó döntéshez tárgyi tudás mellett önismeretre és érzelmeink kezelésében való jártasságra is szükség van. Mégpedig akkor, amikor azt a legnehezebb alkalmazni.”

Travis BRADBERRY és Jean GREAVES
az Érzelmi intelligencia sikerkalauz társszerzői

FIGYELEM:

Ezt a cikket bárki felhasználhatja a honlapján vagy a blogján – egy feltétel mellett – abban
az esetben, ha szerzőként feltünteti a nevemet! Kajárik Béla