A FÜGGETLENSÉG azaz a „NEM RAGASZKODOM HOZZÁ” művészete megtanulható

Írta: Lucy Costigan

Majdnem minden ember kondicionálásának része, hogy emberekhez, dolgokhoz és helyzetekhez ragaszkodik. A ragaszkodás akkor alakul ki, amikor azonosulunk egy személlyel vagy dologgal, és kezdjük azt hinni, hogy szükségünk van rá a boldogságunkhoz. De a ragaszkodás nem szeretet. Legszélsőségesebb megnyilvánulásaként az egyén mindent megtesz, hogy saját hatáskörében és ellenőrzése alatt tartsa ragaszkodása tárgyát. A bármely személytől vagy tárgytól való függőség olyan megnyilvánulásokhoz vezet, mint a manipuláció, a visszaélések és az erőszak. Enyhébb formájában a ragaszkodás úgy nyilvánul meg, hogy kapaszkodunk a vágy tárgyába, azt feltételezve, hogy az erőt ad. Bánat, düh vagy a depresszió leggyakrabban azt követően fordul elő, ha elveszítjük a ragaszkodás tárgyát.

Ez a kötődés annyira beleivódott a kultúránkba, hogy ezt normális viszonyulásnak tekintjük. Áthatja dalainkat, a filmeket, amelyeket nézünk, és az eszményített, nem egyenrangú párkapcsolatokat; ez sokakat versengésre ösztönöz.

Szeretni valakit, örülni egy tárgynak, vagy élvezni egy helyzetet – ezt mindet mélyen és teljes mértékben átélhetjük. A szeretet és ragaszkodás közötti különbség központi eleme a szabadság. A szerelem vagy a szeretet soha nem korlátozza a másik szabad akaratát, és nem akaszkodik rá senkire. A ragaszkodásban benne lakik az a tévhit, hogy a szeretett személytől valamilyen módon értékesebb vagy fontosabb lesz az egyén. A ragaszkodás hajtó rugói a félelem és valaminek a hiánya.

A függetlenség nem jelenti azt, hogy nincs mély kapcsolatod másokkal, vagy hogy nem élvezed az életet. Függetlennek lenni azt jelenti, hogy szembe néztél azzal az illúzióval, hogy bármi, ami fizikai formát ölt, megment vagy állandó boldogságot nyújt neked. Ezért élvezheted az élet gazdagságát és szépségét anélkül, hogy bármibe vagy bárkibe kapaszkodnál azért, hogy hamis biztonságérzetet vagy önazonosságot kapj tőle. Így mentes leszel az illúzióktól. Felismered, hogy a fizikai formában egyedül vagyunk, és hogy a változás és a múlandóság a fizikai lét alapja. Ugyanakkor a jelen pillanatban élve egy új tudatosság felé nyitunk, ahol érezzük a lelki kapcsolatot az összes többi lénnyel.

A ragaszkodással szemben az igaz szeretet a legbensőnkből fakad. Egy tudatos lénytől semmit sem lehet elvenni. Tehát a szeretet nem kíván birtokolni és rabul ejteni A szeretet csak úgy tud igazán mélyen megnyilvánulni, hogy szabadon áramlik és minden más lényhez kapcsolódik.

A ragaszkodástól a szeretet felé

Akkor tudunk elmozdulni a kötődéstől a szeretet felé a kapcsolatainkban, ha meglátjuk és megértjük azokat az okokat, amelyek miatt ragaszkodunk egy adott személyhez vagy helyzethez. A betekintés és megértés kapcsán tudatossá válnak a gondolati mintáink, az érzelmeink, a motivációink és magatartásunk. Csak ekkor dönthetünk úgy, hogy elengedjük a tévhiteinket és életmódunkat, amelyeket valaha természetesnek és kívánatosnak tartottunk.

A következő kérdéseket alaposan átgondolva rájöhetsz és megértheted, hogy hogyan és miért alakulnak ki a kötődések. Vonulj vissza a benned mélyen lévő csendbe, hogy megvizsgáld ezeket a kérdéseket.

• Van-e olyan valaki, vagy olyan helyzet, akihez vagy amihez ragaszkodsz és szoros kötelékek fűznek?
• Mire van szükséged ettől a személytől vagy helyzettől?
• Mit tennél és éreznél, ha ez a személy el akarna hagyni, vagy ha egy adott helyzet, amihez ragaszkodsz, véget érne?
• Igazán teljesen el tudnád engedni ezt a személyt vagy helyzetet? Abban az esetben, ha ez egy személy, még mindig tudnád szeretni azt, aki elhagyott?

Most egy pillanatra nézz mélyen magadba. Hogyan tudsz elkezdeni szeretetet és örömet hozni a saját életedbe? Mit tudsz tenni azért, hogy úgy bánj önmagaddal, mint egy általad szeretett valakivel bánnál? Készíts egy listát mindenről, ami eszedbe jut.

Kapcsolódás a Forráshoz
Egyetlen személy, tárgy vagy helyzet sem a boldogságod forrása. Semmi rajtad kívül lévő nem töltheti be az űrt és a magányt, néha amit mindannyian érzünk. Van valami mélyen belül, amivel kapcsolatban kell legyél, amire támaszkodsz, hogy onnan bölcsességet és ihletet meríts. Ez a belső forrásod, amely a valódi természeted, az igazi önmagad. Keveset kapsz, ha másoktól vársz szeretetet vagy jóváhagyást. Ha valaki szeret, az egy ajándék, amihez semmi közünk sincs. Egy másik ember szeretetét sem létrehozni sem ellenőrzésünk alatt tartani nem tudjuk.

Csodálatos élmény gyönyörködni a szeretett emberekkel eltöltött pillanatokban, élvezni az általunk nagyra értékelt dolgokat, elégedettnek és kiteljesedettnek lenni, különösen olyan helyzetekben, mint egy munka elvégzése. De fel kell ismernünk, hogy mindannyian szabad szellemek vagyunk, célunk, hogy felszámoljunk a kondicionáltságunk korlátozásait és fejlesszük a szeretetre való képességünket. Megtanulni összehangolni a szeretetet a szabadsággal, és a gyakorolni a FÜGGETLENSÉGet, vagyis azt, hogy „NEM RAGASZKODOM HOZZÁ” talán a legnagyobb lépések, amelyeket a tudatosság növeléséért meg tudunk tenni.

Lucy Costigan: Course in Consciousness, iUniverse, 2005.

Copyright © 2005 Lucy Costigan
Hungarian Translation © Riszt Orsolya 2010

Forrás: http://www.trans4mind.hu/entry23-fuggetlenseg.html

TUDATOSAN RAGYOGJ!
tanfolyam és műhely kezdőknek

2010 október 30, 31 és november 6

Amikor tudod, mit teszel, örömmel vállalod a felelősséget érte.

Kérlek, hogy – az alábbi hozzászólási lehetőséget kihasználva – mondd el a véleményedet a témával kapcsolatban, valamint hívd fel rá a figyelmét a téma iránt érdeklődő Facebook-os vagy Twitter-es ismerőseidnek is! Ők ezért bizonyára hálásak lesznek Neked!

Ha tetszett Neked ez a bejegyzés, HÁLÁS lennék, ha a “Like” gombra kattintásoddal ezt nekünk is jeleznéd.